, , Láttam egyszer egy középkori térképet. Lapos korongnak ábrázolta a világot, a közepén Jeruzsálemmel. Róma nagyobb volt Afrikánál, Amerikát persze még csak nem is mutatta. Ilyesfajta térkép a szív. Mi magunk vagyunk a közepén, és minden más elveszíti az arányait. Ifjúkorunk barátait hatalmasnak rajzoljuk, és már nem lehet átméretezni őket később, amikor más, fontosabb embereknek lenne szükségük a helyre. Aki bántott, túlságosan nagynak látszik, mint ahogy azok is, akiket szerettél."
Ken Follett: Az örökkévalóság küszöbén