Az itt magunkról mutatott kétdimenziós fotók és felsorolt jelzők, jellemzők stb. mintha csak egy-egy diszkógömb kis négyzetlapjai lennének; századát sem adják vissza valódi, teljes önmagunknak, ráadásul a látvány és a leírtak befogadói saját szűrőiken keresztül érzékelik mindezt - az ő szemükben tükröződünk valamiképpen. Mégis, ez egy ilyen műfaj: meg kell hogy ragadjon valami a másik emberből az adatlapja elemei közül.