Olyan embert keresek, aki nem ijed meg attól, ha valami néha kicsit késik, legyen az egy mondat vagy egy felismerés.
Tudok hallgatni, tudok eltévedni, és tudok olyanokon nevetni, amiket mások először csak értetlenül néznek.

Van munkám, ami néha szórakoztató, néha túlságosan is megterhelő, van múltam, ami időnként tanulságos, és van jelenem, ami próbál a kettőből okos lenni.

Igazából csak annyit szeretnék, hogy néha mondja valaki: „na ezt ügyesen csináltad”, és ha kell, azt is: „na ezt inkább ne ismételd meg”.

A többi majd úgyis kiderül, amikor kiderül.